A tudományok Határain – Korábbi előadásaink

Október 15. 

Látogatás az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében

Cím: Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3.

Találkozás az intézet főbejáratánál. Utazás egyénileg. (Ajánlott autóbuszjárat Budapest-Népligettől 11:00 vagy 12:15 órakor, veszprémi átszállással, előre megváltott menetjeggyel.)


Október 22. 

Az orosz/szovjet tudomány – Diadalok és tragédiák

Miért tud oly keveset a nemzetközi (és az orosz) közvélemény az oroszországi tudomány eredményeiről? Miért nem élvezhette az orosz társadalom a hazai tudomány jótéteményeit? Hogyan tette a tudomány a Szovjetuniót szuperhatalommá? Hogyan járult hozzá egyes tudományágak ellehetetlenítése a Szovjetunió összeomlásához? Mely tudományágak virágoztak és melyeket akadályoztak? Milyen formában nyilvánult meg a tudósok üldözése a különböző szovjet korszakokban, Sztálintól Gorbacsovig? Elképzelhető-e, hogy a kiváló szovjet tudósok még nagyobb alkotásokra lettek volna képesek egy szabad társadalomban? Hogyan hatott a szovjet tudomány alakulására az államilag gyakorolt antiszemitizmus? Mennyire vetítette előre az Orosz Tudományos Akadémia sorsa a Magyar Tudományos Akadémiáét? Többek között ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a tervezett előadás.

Ajánlott irodalom: Hargittai István, Eltemetett dicsőség, avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót. (Fordította Silberer Vera, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014). Hargittai István és Hargittai Magdolna: Moszkvai séták a tudomány körül (Budapest, Akadémiai Kiadó, 2018).

Előadó: Hargittai István, kémikus, az MTA rendes tagja


Október 29. 

Látogatás az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában. 

Cím: Budapest XII., Meredek u. 18.

Találkozás az Obszervatórium főbejárata előtt.


November 5. 

Egy fizikus világnézete.

Egyetértünk-e abban, hogy környezetünk folyamatai többnyire bonyolultnak tűnnek? És vajon abban osztozunk-e, hogy ezeket a folyamatokat természeti törvények irányítják? Ha válaszuk igen, akkor közös alapról indulunk. De vajon elhiszik-e nekem, hogy ezek a törvények egyszerűek, érthetőek és megjegyezhetőek? Ha nem, kérem, jöjjenek el előadásomra, ahol kísérletet teszek rá, hogy állításom hihetővé váljék. Egyszerű – legalábbis egy fizikus számára az – példákon bemutatom, hogyan szemléli egy fizikus a világot. Sőt, azt is elárulom, hogyan lehet elindulni azon az úton, amely elvezet odáig, hogy a világ a rendezett, áttekinthető és megismerhető arcát mutassa.

Előadó: Trócsányi Zoltán fizikus, az MTA rendes tagja, ELTE Elméleti Fizika Tanszék


November 12.

Látogatás az MTA-ELTE „Trianon 100.” Lendület munkacsoportjánál.
A munkacsoport vezetője: Ablonczy Balázs.

Találkozás: az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főbejárata előtt. 

Cím: Budapest IX., Tóth Kálmán u. 4.


November 19.

Kétdimenziós anyagok előállítása és felhasználása 

Réteges szerkezetű kristályok – amelyekben egy rétegen belül az atomok közötti kötések jóval erősebbek, mint a rétegek közötti kötések – gyakran előfordulnak a természetben. A grafén (a grafit kristály egyetlen rétege) 2004-es felfedezése óta azt is tudjuk, hogy egyetlen atom vastag rétegek is izolálhatók ezekből a kristályokból. Ezeket az egyetlen atom vastag formában is stabil kristályokat kétdimenziós (2D) anyagoknak nevezzük. A 2D anyagok legfőbb vonzereje, hogy tulajdonságaik drasztikusan különbözhetnek a tömbi (3D) kristályoktól, így az új tulajdonságok eléréséhez nem szükséges új anyagokat előállítani, csupán egyedi rétegeiket elkülöníteni. Gyakran a 2D anyagok tulajdonságai nemcsak a tömbi anyagoktól, de minden más ismert anyagétól is különböznek, így teljesen újszerű jelenségek figyelhetők meg bennük. A grafén egyedi tulajdonságainak feltárása 2010-ben Fizikai Nobel-díjat ért. Az előadás röviden bemutatja a 2D anyagok izgalmas, másfél évtizedes történetét, felfedezésüktől az őket jellemző izgalmas újfizikán át, egészen az újszerű alkalmazásokig, amelyeket a jövőben lehetővé tehetnek.

Ajánlott irodalom: Hullámzó atomok. Új magyar eredmények a grafén kutatásában. Egyed László beszélgetése Tapasztó Leventével. Magyar Tudomány, 2013/1. sz. http://www.matud.iif.hu/2013/01/13.htm

Előadó: Tapasztó Levente fizikus, MTA EK Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet, MTA Lendület-ösztöndíjas kutató


November 26.

Látogatás az MTA Atommagkutató Intézetében. 

Cím: Debrecen, Bem tér 18/c.

Találkozás az intézet főbejáratánál. Utazás egyénileg. (Ajánlott utazás: vonattal a Nyugati pályaudvarról, az IC-járatok egyikével, előre megváltott menet- és helyjeggyel.)