Az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány előadás- és látogatássorozata
a TIT József Attila Szabadegyetemen,
együttműködésben az Élet és Tudomány szerkesztőségével
A TIT József Attila Szabadegyetem 2016 őszén útjára indított előadássorozatának szervezését a 2019. őszi évadtól az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány veszi át. A sorozat kitalálója és eddigi szervezője, Kálóczy Béla által megfogalmazott koncepció azonban az immár VII. folytatásában is változatlan: betekintést nyújtani hallgatóinknak a „határtalan” tudomány élenjáró honi kutatásaiba, a napirendre tűzött témák legkiválóbb magyar tudós képviselőinek segítségével. A sorozatot a kémikus és tudománytörténész akadémikus házaspár, Hargittai István és Hargittai Magdolna előadásai keretezik. Sokak örömére ismét – harmadszorra is – megtisztel bennünket gondolataival Trócsányi Zoltán fizikus professzor, ezúttal egy személyesebb hangú előadással. A világtengereknek az emberiség pusztulásával fenyegető veszélyeztetéséről Rodics Katalin, kutatóbiológus, Ángyán József egykori agrárminiszter főmunkatársa, a Greenpeace projektvezetője tájékoztat, s hallgatóink megismerkedhetnek két világhíres, „lendületes” – a biológia, az etológia és a (szociál)pszichológia, illetve a fizika és a nanotudomány – módszer- és eszköztárát mozgósító kutatás eddigi eredményeivel is.
Az előadás-sorozat „új folyamát” szervezett látogatások egészítik ki a tudomány hazai kutatóintézményeiben és közösségeinél. Ezeken a részvétel térítésmentes, de regisztrációköteles. A látogatók létszámát 15 főben maximáljuk, elsőbbséget biztosítva az előadás-sorozatra bérletet váltóknak, illetve ezen belül a sorrendben előbb jelentkezőknek.
IDŐPONT: keddi napok, 17:30 (előadások), illetve 16:00 (látogatások)
6 előadás + 6 látogatás
RÉSZVÉTELI DÍJ: 4 800 Ft
December 16.
Látogatás az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetében.
Cím: Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15-17.
Találkozás az intézet főbejárata előtt.
2020. január 7.
A tengerekről, amelyeknek minden második lélegzetünket köszönhetjük
Földünk az egyetlen ismert bolygó, amelynek felületén folyékony víz és élet található. Felszínének 71 százaléka és az élőhelyeknek alkalmas tér 90 százaléka tenger. Több élőlény van tengereinkben, mint amennyi csillag az Univerzumban. Minden második lélegzetünkhöz szükséges oxigént a tengernek köszönhetjük, hiszen a légköri oxigén 50%-át a tengerben élő fitoplanktonok termelik. Óceánjaink hatalmasak – de nem végtelenek. A valaha kimeríthetetlennek tűnt tengeri erőforrásainkat nem kezeltük kellő tisztelettel és gondossággal, s ezért mára jelentős része végveszélyben van. A kritikus tengeri élőhelyek, mint a korallzátonyok, mangrove-erdők, tengeri füves területek 35%-át mára elpusztítrottuk. A hajók, tengeri fúrások stb. okozta zaj tönkreteszi a hanggal érzékelő (tengerben vagyunk, ahol nincs szaglás, és a látás is korlátozott!), kommunikáló fajok tájékozódási képességét. A műanyaghulladékok, amelyek kétszer akkora felületen borítják a tengert, mint az USA területe, és amelyek darabjai minden tízedik hal testében megtalálhatók, szintén pusztítják az élővilágot. A szárazföldről érkező szennyeződés a part menti vizek jó részét annyira tönkretette, hogy vannak területek, ahol gyakorlatilag már nincs a vízben oxigén. A globális felmelegedés következtében a tengerek felszíne is felmelegszik, nő a tengerszint és szintén növekszik a tengerek savasodása. Pedig az élet a tengerekben keletkezett és ma is a földi élet egyik legfontosabb fenntartója. Ne hagyjuk tovább pusztítani!
Ajánlott irodalom: Bajban az óceán. National Geographic, 2015. szeptember 17. https://ng.hu/fold/2015/09/17/bajban-az-ocean/.
Living Blue Planet Riport. Species, habitats and human well-being. WWF International, 2015. http://wwf.hu/media/file/1442482933_Living_Blue_Planet_Report_2015_08_31.pdf
Előadó: Rodics Katalin biológus, a Greenpeace projektvezetője
január 14.
Látogatás az MTA Nyelvtudományi Intézetében.
Cím: Budapest VI., Benczúr u. 33.
Találkozás az Intézet bejárata előtt.
Január 21.
Nők a tudományban
A legtöbb tudományos pályán a nők még ma is erősen kisebbségben vannak, különösen a magasabb pozíciókban. Manapság már sokat beszélünk erről a témáról, sokan elemzik az okát és azt, milyen módon lehet ezen a helyzeten javítani. Az előadásban olyan sikeres női tudósokat mutatok be, akiknek sikerült és akik lelkesítő példaképek lehetnek olyan nők (és férfiak) számára, akiket érdekelhet a természettudományos pálya. Kémikus kutató vagyok és az idők során egyre jobban feltűnt a nők alulreprezentáltsága a tudományban. Elhatároztam, hogy utánajárok ennek. Közel száz, különösen sikeres női tudóssal, köztük a legtöbb élő Nobel-díjassal készítettem interjúkat pályájukról, sikereikről és nehézségeikről. Ezekből bőven volt részük – de erős akarattal és kitartással eljutottak szakmájuk csúcsára. Az előadásban találkozunk Nobel-díjas tudósokkal, mint Gertrude Elion, Rita-Levi Montalcini, Christiane Nüsslein-Volhard és Ada Yonath. Mások is elértek olyan eredményeket, amelyekért Nobel-díjat kellett volna kapniuk, de sajnos azt mások kapták. Ilyenek például Lise Meitner, Marietta Blau és Rosalind Franklin. Gyakran felmerülő kérdés, hogyan tudták a gyereknevelést a kutatással összehangolni – sokaknak ez okozta a legnagyobb problémát. Előadásom négy kontinens országaiból vett példákkal illusztrálja, hogy bármilyen nehéz is kiemelkedni a kutatásban és gyerekeket nevelni egyidejűleg, ez nem lehetetlen – és talán, ha erre a kérdésre a társadalom is odafigyel, egyre több nőnek fog sikerülni, ami nemcsak az ő javukat szolgálja majd, de az egész társadalmat gazdagíthatja.
Ajánlott irodalom: Hargittai Magdolna: Nők a tudományban – határok nélkül. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2015.
Előadó: Hargittai Magdolna kémikus, az MTA rendes tagja
A József Attila Szabadegyetem 2019–2020-as évfolyamának II. félévében is folytatódik
a „Tudományok határain” c. sikeres, természet- és műszaki tudományos előadássorozat,
az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány szervezésében.
Február 18., kedd 17 30 h
Állatok és robotok csoportos viselkedése
Előadó: Vásárhelyi Gábor fizikus, tudományos munkatárs, ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
Március 3., kedd 17 30 h
A magfúziós kutatások mérlege. Hol tart a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építése?
Előadó: Zoletnik Sándor fizikus, tudományos főmunkatárs, Wigner Fizikai Kutató Központ, Plazmafizikai Osztály
Március 17., kedd 17 30 h
A XXI. század új veszélyforrásai 1.
Klímaváltozás – paraziták – új betegségek
Előadó: Földvári Gábor parazitológus, tudományos főmunkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet, egyetemi docens,Állatorvos-tudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék
Március 31., kedd 17 30 h
A XXI. század új veszélyforrásai 2.
Az 5G
Előadó: Thuróczy György fizikus, osztályvezető, Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Nem-ionizáló Sugárzások Osztálya
Április 14., kedd 17 30 h
A XXI. század új veszélyforrásai 3.
Méhek és egyéb beporzók pusztulása. Az IPBS nemzetközi jelentése a pollinációról
Előadó: Kovács-Hostyánszki Anikó biológus, tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport
Április 28., kedd 17 30 h
A Fermi-paradoxon
Előadó: Szathmáry Eörs fizikus, akadémikus, főigazgató, Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanár, ELTE TTK Biológiai Intézet